I. SZABÁLYZAT CÉLJA

Jelen szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy meghatározza a belső visszaélések bejelentési rendszerének, a kivizsgálási és szankcionálási folyamatoknak a keretét, amely elősegíti a bizalomra és tisztességes magatartásra épülő vállalati kultúra erősítését B.B.C. Biztosításközvetítő Bróker Centrum Kft , 9061 Vámosszabadi , Kökényszeg u 13. Cg 08-09-009611 (továbbiakban: Alkusz) jó hírnevének megőrzését a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény alapján (továbbiakban „Panasz törvény”).

 

II. BEJELENTÉSRE JOGOSULTAK KÖRE

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet:

1. Alkusz által foglalkoztatott,
2. az a foglalkoztatott, akinek az Alkusznál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt,
3. Alkusznál foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött.
4. az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha Alkusszal, mint foglalkoztatóval megbízásos szerződéses kapcsolatban áll,
5. Alkusz tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint Alkusz ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,
6. Alkusszal, mint foglalkoztatóval szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,
7. Alkusznál, mint foglalkoztatónál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,
8. Alkusszal, mint foglalkoztatóval az 4), 5) vagy 7) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és
9. az a személy, akinek az 4), 5) vagy 7) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a foglalkoztatóval megszűnt.

 

III. BEEJELENTÉS TÁRGYA

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.

 

IV. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

A fentiekre tekintettel a jelen Szabályzat célja annak biztosítása, hogy az Alkusz mindenben megfeleljen a hatályos jogszabályok által előírt panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével kapcsolatos rendelkezéseinek, így különösen, de nem kizárólagosan:

• a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény
• az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 számú Irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről)
• az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 számú Irányelve (2016. április 27.) („GDPR”)
• az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény („Info Tv.”)
• az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény („Eker tv.”)
• a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény („Bit”)
• a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.),
• a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény,
• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,

Jelen Szabályzat az Alkusz belső szabályzataihoz kapcsolódik, azokkal együttesen értelmezendő.

Alkusz a Szabályzat a jogszabályi háttér változása és egyéb belső szabályzattal való összehangolása miatti megváltoztatására a jogot fenntartja.

 

V. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi,

Foglalkoztató: aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat,

Foglalkoztatott: az a természetes személy, aki a foglalkoztató számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi.

 

VI. A BEJELENTÉS MEGTÉTELÉHEZ ELÉRHETŐ CSATORNÁK

A bejelentő a bejelentést írásban vagy szóban teheti meg. A szóbeli bejelentést telefonon vagy más hangüzenetküldő rendszer útján, vagy személyesen lehet megtenni.

Írásban:

Online felületen: bbcbroker@bbcbroker.hu

Levélben: 9025 Győr , Vámbéry Á. u. 57.

Szóban:

Személyesen: 9025 Győr , Vámbéry Á. u. 57.

Telefonon: +36204529872

 

VII. BELSŐ VISSZAÉLÉSEK BEJELENTÉSI RENDSZERÉNEK FŐBB ELVEI

1. Tájékoztatási kötelezettség belső visszaélés bejelentési rendszerről

ALKUSZ világos és könnyen hozzáférhető információt nyújt a belső visszaélés-bejelentési rendszer működésére, a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra, valamint a törvény szerinti visszaélés-bejelentési rendszerekre és eljárásokra vonatkozóan.

Szabályzat mindenkor hatályos változata elektronikus formában az Alkusz honlapján, míg papír alapon az Alkusz székhelyén érhető el.

Szóbeli bejelentés esetén a bejelentő figyelmét fel kell hívni a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezelik.

 

2. Bejelentők védelme

Alkusz köteles biztosítani, hogy a bejelentőt semmilyen hátrányos intézkedés ne érje.

Minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés,

1. amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és
2. amelyet foglalkoztatási jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne. Ilyen hátrányos intézkedésnek minősül a bejelentő számára hátrányos cselekmény vagy mulasztás, különösen
3. a felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás vagy ezekkel egyenértékű intézkedések,
4. a lefokozás vagy az előléptetés megtagadása,
5. a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása,
6. a képzés megtagadása,
7. a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia,
8. a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára vonatkozó törvény szerinti bármely hátrányos jogkövetkezmény – így különösen fegyelmi intézkedés, megrovás, pénzügyi szankció – alkalmazása,
9. a kényszerítés, a megfélemlítés, a zaklatás vagy a kiközösítés,
10. a hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód,
11. a határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozatlan idejűvé átalakításának elmulasztása, ha a foglalkoztatott jogszerű elvárása az volt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát határozatlan idejűvé változtatják,
12. egy határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése,
13. a károkozás, amely magában foglalja a személy jóhírnevének megsértését vagy a pénzügyi veszteséget, beleértve az üzleti lehetőség elvesztését és a bevételkiesést is,
14. az olyan intézkedés, amelynek eredményeképpen okkal következik, hogy az adott személy a jövőben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya szerinti ágazatban nem létesíthet,
15. az egészségügyi alkalmassággal összefüggő vizsgálat előírása,
16. az áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása, és
17. az engedély visszavonása.

Bejelentőre vonatkozó védelemben részesül, aki

1. a jogszerű bejelentést tevő bejelentő részére segítséget nyújt a bejelentés megtétele során,
2. a jogszerű bejelentést tevő bejelentővel kapcsolatban álló olyan személy – így különösen a bejelentő munkatársa vagy családtagja –, akit ezen hátrányos intézkedés érhet.

 

3. Anonimitás

A belső visszaélés-bejelentési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a személyazonosságát felfedő bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más ne ismerhesse meg. A bejelentést kivizsgáló személyek a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – a foglalkoztató más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatják meg.

A bejelentésben érintett személyt a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. A tisztességes eljárás követelményének megfelelően biztosítani kell, hogy a bejelentésben érintett személy a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját jogi képviselője útján is kifejtse, és azt bizonyítékokkal támassza alá. A bejelentésben érintett személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását.

 

4. Jogszerűség

Szóbeli bejelentés esetén a bejelentő figyelmét fel kell hívni a rosszhiszemű bejelentés következményeire.

A bejelentés megtétele jogszerű, ha

1. a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerezte, és
2. a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.

Ha nyilvánvalóvá vált, hogy bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és

1. ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,
2. alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

 

5. Tisztességes eljárás követelménye

A bejelentésben érintett személyt a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. A tisztességes eljárás követelményének megfelelően biztosítani kell, hogy a bejelentésben érintett személy a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját jogi képviselője útján is kifejtse, és azt bizonyítékokkal támassza alá. A bejelentésben érintett személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását.

 

6. Titoktartás

A személyazonosságát felfedő bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más nem ismerheti meg. A bejelentést kivizsgáló személyek a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – a társaság más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatják meg.

A fenti rendelkezések arra a személyre is alkalmazandók, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet.

A bejelentések kezeléséért felelős személy a bejelentéssel összefüggő titoktartási kötelezettségvállalásra vonatkozó kötelezettséget kell vállalnia.

A felelős személyt helyettesítő munkatárs, valamint a vezetők és a bejelentés kivizsgálásában részt vevő bármely más személy külön titoktartási nyilatkozatot írnak alá.

A titoktartási kötelezettségvállalások célja:

• a titoktartás biztosítása, így;
• annak biztosítása, hogy a fent említett személyek a közölt adatokat ne használják fel nem megfelelő célokra;
• az adatmegőrzési idő tiszteletben tartása;
• annak biztosítása, hogy az eljárás végén valamennyi kézi vagy számítógépes személyes adathordozó, valamint, hogy az összes másolat megsemmisítése megtörténjen, függetlenül az adathordozótól.

 

VIII. BEJELENTÉSEK RÖGZÍTÉSE

Ha a belső visszaélés-bejelentési rendszer keretében a bejelentő hozzájárulását igénylő, rögzített telefonvonalat vagy egyéb rögzített hangüzenetküldő rendszert használnak, a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a szóbeli bejelentést

1. a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerint megtett tájékoztatást követően tartós és visszakereshető formában rögzíti, vagy
2. írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban átadja.

Ha a belső visszaélés-bejelentési rendszer keretében nem használna ilyen rendszereket, a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a szóbeli bejelentést írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban átadja.

Ha a bejelentő személyesen teszi meg a bejelentését, a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a szóbeli bejelentést

1. a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerint megtett tájékoztatást követően – tartós és visszakereshető formában rögzíti, vagy
2. írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban átadja.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a szóbeli bejelentés írásba foglalása során teljes és pontos jegyzőkönyvet köteles készíteni.

Szóbeli bejelentés esetén a bejelentő figyelmét fel kell hívni a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezelik.

 

IX. BEJELENTÉSEK KIVIZSGÁLÁSA

1. A belső visszaélés-bejelentési rendszert a foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység működtetheti. Kijelölt személy: Gulyás Ferenc

2. A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a belső visszaélés-bejelentési rendszerben tett írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást küld a bejelentő számára. A visszaigazolás keretében a bejelentő részére általános tájékoztatást kell nyújtani az e törvény szerinti eljárási és adatkezelési szabályokról.

3. A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kivizsgálja. Ezt a határidőt különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet meghosszabbítani. A bejelentőt ebben az esetben a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbítása indokairól kell tájékoztatni. A bejelentés kivizsgálásának és a bejelentő tájékoztatásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három hónapot.

4. A bejelentések kivizsgálásában való közreműködéssel szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet is megbízható.

5. A bejelentés kivizsgálása során a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt.

6. A bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha

• • a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg,
  • a bejelentést nem az erre jogosult személy tette meg,
  • a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve
  • 4) a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy (a továbbiakban együtt: bejelentésben érintett személy) jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

7. A bejelentés kivizsgálása során értékelni kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak visszaélések orvoslására.

8. Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről.

9. A bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatja.

10. Az írásbeli tájékoztatás mellőzhető, ha a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a bejelentőt szóban tájékoztatta, aki a tájékoztatást tudomásul vette